Az elmúlt napokban tisztességgel eluralkodott rajtam versenyláz a hétvégi futás előtt. Szerencsére azért nem fogható a Nike előtti állapothoz, így maradt egy kis agyam arra is, hogy elkezdjem komolyabban is tervezni az utam az Alpok felé. Sikerült tanácsot kérnem Szaszától, utána is néztem kicsit a dolgoknak. Arra jutottam, hogy a következő két verseny közül az egyiken el fogok indulni (és célbaérni is igyekszem) jövőre:
Terep Ötven (51,83km és 1754m szint)
vagy
Mátrabérc-Trail (58,2km és 2820m szint)
Mindkettő 50-60km közötti távú verseny, valahol itt szeretném kezdeni az első igazi megmérettést. A mátrai futás azért hosszabb, és jóval több szintet is tartalmaz. Viszont mindkettő tavasszal van, április-május környékén, még épp beférnek a Kinizsi Százas előtt, amit mindenképp szeretnék szinte teljesíteni majd. Nincsenek időbeli elvárásaim egyelőre, a cél, hogy végigérjek szintidőn belül a választott versenyen. Most még persze szinte lehetetlen küldetésnek tűnik mindkettő. Nem baj, annál jobb érzés lesz majd akkor visszaolvasni ezt a posztot, a célbaérés után, itthon, sajgó lábakkal és vízhólyagos talpakkal.
A hangzatos, és nagyratörő célok mellett azért ideje lenne az edzésekkel is foglalkozni, mert blogírással még nem fogok körbeérni egy versenyen sem. A legfontosabb, hogy a Spar után keresni fogok egy hivatásos edzőt, aki tud egyet-s-mást a terepfutásról. Amit egyelőre elterveztem, hogy jövő héttől hetente legalább egyszer terepen fogok futni. Lehetőleg hétvégén, és hosszabban. Ideje lenne megismerkedem a HHH-panoráma körrel, és majd szép lassan a Balboával is. Ha jól sejtem, közeli ismerősök leszünk a következő hónapokban és években. Szeretnék még minden héten egyszer gyorsító edzést is csinálni (fartlek, résztáv és társaik), és ezek mellé jöhetnek még az önfeledt DK-s edzések, futások csapattársakkal. A lényeg, hogy sokat fussak, és ennek egyre nagyobb aránya legyen terepen. Aztán majd az edzőm biztos szépen áthúzza a számításaimat, de hallgatni fogok a jó szóra.
Most még a Spar-ig lazsálok kicsit, ott mindenféle tempó elvárás nélkül futok egyet az elmúlt egy év emlékére, aztán belecsapok a terepfutós-szintezős lecsóba! Ki tart velem?
