A héten nem éppen tervezett módon a következő futó-étrendet próbáltam ki csütörtökön és pénteken:
Csütörtöki futó-vacsora:
A már szokásosnak mondható DK-s szigeti edzés keretében egy csapattársam noszogatására a tervezett nagyon laza egy kör helyett egy gyorsabb másfél kört szaladtam. Ő két kört ment, de mivel én másnap reggel is futni terveztem, és féltem, hogy nagyon kifutom magam, a második kört lerövidítettem. Az elején sikerült jó gyorsan kezdenünk, hiába terveztünk más tempót, és hiába nézegettük az óráinkat, sokáig csak nem ment a lassítás.
Táv: 7,5km
Átlag: kb 5'30 (a végén hülyéskedett a drága Garminom, talán a felhős idő miatt)
Nem-futó vacsora:
Egy szelet réptatorta az edzés végén és egy szokásos gyros hazafelé edzésről.
Pénteki futó-reggeli:
Ismét egy kedves csapattársammal futottam, ezúttal számomra új helyen.
Mit mondjak, rendesen meg lettem futtatva megint. Azt is éreztem, hogy nem vagyok hozzászokva a reggeli futásokhoz. Pedig lelkesen indultam neki, de hazudnék, ha azt mondanám, hogy az első 4-5km alatt vidáman szemléltem volna az újpesti tájat. Aztán csak sikerült felvenni a ritmust, és élvezni is a futást. Annyira, hogy a futás utáni pár órában eldöntöttem, hogy kipróbálom a napi kétszeri futást. Mégpedig úgy, hogy koraeste újra kimegyek a szigetre, és ha jól érzem magam, lefutok két kört. A tempó nem számít, csak érjek körbe kétszer. Vagy fussak addig, amíg jólesik. Nade, vissza a reggelihez:
Táv: 10km
Átlag: 5'18
Nem-futó reggeli:
Kávé és péksütemény
Pénteki futó-vacsora:
A délelőtti elhatározást tettek követték. Bár amikor odaálltam az óra alá a szigeten, akkor kicsit elkapott a fáradtság és a gondolat, hogy lelkesebb vagyok-e a kelleténél. De ha már ott vagyok (sőt, matricát is kaptam a Nike kártyámra!), akkor illene legalább elindulni! Zene a fülembe, és hajrá! Elhatároztam, hogy nem fogom a tempóm nézni a Garminon, ami nehezebb feladatnak bizonyult, mint vártam. Komolyan koncentrálnom kellett sokszor, hogy ne nézzek oda. Hiába, nehéz a kütyübuzik élete! De ettől függetlenül igyekeztem tényleg lazán futni, csak a zenét hallgatni, nézni a naplementét, és örülni az 500m-es jeleknek a rekortánon. Az utolsó 2km azért már fárasztó volt, de megállásra és sétálásra nem kellett gondolnom. Így értem körbe kétszer, és meglepetésemre nagyjából az előző esti átlaggal.
Táv: 10,5km
Átlag: 5'27
Nem-futó vacsora:
Barna kenyér virslivel és tejjel
Érdekes kísérlet volt számomra 24 órán belül háromszor is futni. Ráadásul olyan tempóban, ami 2-3 hónapja még tüdő-kiköpős lett volna akár 5km-en is. Rendszert nem fogok csinálni belőle, mert időm sincs rá sajnos, de nem bántam meg.
Külön köszönet a két kedves csapattársnak, Szandinak és Cögének!
/A futó-étrenddel kapcsolatos kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a (futó)tájékoztatót, vagy kérdezze meg futómúzsáját, térdsebészét!/
